A probléma az, hogy ez a szám nem egy állandó érték, hanem attól, függy, hogy milyen a hozzá csatlakoztatot légcsatorna hálózat. Pontosabban a légcsatorna hálózat nyomásvesztesége. Éppen úgy, mint az autó fogyasztása: nem létezik állandó üzemanyag fogyasztás, a gyártók szabványban meghatározott referencia értékek alapján adják meg a fogyasztást. Furcsa lenne, ha egyes forgalmazók, az alapjárathoz tartozó minimum fogyasztással csábítanák az autó vásárlókat. Szellőztetők esetén pedig valami hasonlót látunk:

Kusza adat megadás

Sok esetben tapasztaljuk, hogy webáruházakban, kereskedelmi kiadványokon a légszállítást "kozmetikázzák", hogy a gép nagyobbnak tűnjün mint amekkora valójában. Ez úgy lehetséges, hogy az adatot úgy adják meg, hogy semmilyen légcsatorna ellenállás sem tartozik hozzá. (A nyomásveszteség 0 Pa). Ez egy elméleti lehetőség, a gyakorlatban sosem fordul elő. Íme egy példa egy webáruház kínálatából:

A gép légszállításának 346 m3/h van megadva. Hosszas keresgélés után a gyártó oldalán fellelhető légszállítás görbéből kiderül, hogy ez csak akkor igaz ha a gép légcsatorna nélkül működik (0 Pa -hoz tartozó adat). Ez nyilvánvalóan lehetetlen, és félrevezető.

Sajnos a gép megnevezése is félrevezető, ez a géptípus pédául a ...350 nevet kapta. Valószínűleg sokan azt hiszik, hogy ez a a gép képes 350 m3/h teljesítményre. Nem képes.

A példa nem egyedi, hanem kifejezetten ez a jellemző.

Hogyan kellene ezt az adatot megadni?

A hővisszanyerő gép gyártója természetesen nem tudhatja, hogy a gépet pontosan milyen légcsatorna hálózattal szeretnék majd üzemeltetni, ezért szükség van egy olyan referencia pontra, amihez minden gyártó igazodhat. Ez a referenciaérték a 100 Pa. Magyarországon is kötelező érvényű az EN MSZ 13141-7. Ez pontosan leírja, hogy a légszállítást a ventilátor legmagasabb fordulatán, 100 Pa nyomáskülönbség mellett kell megadni. Ennek a számnak kell szerepelnie a készülék energiacímkéjén is. Ezen kívül a legtöbb gépnek valahol fellelhető a nyomás - légszállítás diagramja is.

A valós maximum teljesítmény: mennyi levegőt fog valóban szállítani?

És hogy mennyit fog a hővisszanyerő ténylegesen szállítani, amikor majd a beüzemelő szakember bekapcsolja? Ezt meg lehet mondani előre is, ha az épületgépész tervező gondosan kiszámítja a nyomásveszteséget, és a kivitelező pontosan a terv szerint jár el, és ha a gyártó által megadott adatok pontosak... Egyébként kiderül majd akkor, ha a beüzemelő egyesével végigméri a befúvási és elszívási pontokat.

A légcsatorna hálózat nyomásvesztesége is változó érték, hiszen a légcsatorna "kevésbé áll ellen" ha csak 100 m3/h levegőt folyik át rajta, és sokkal jobban "ellenáll", ha 300 m3/h -t préselünk rajta keresztül. A mi gyakorlatunkban a 75-ös, 90-es műanyag Zehnder légcsatornákkal és elemekkel szerelt rendszerek ellenállása 160-220 Pa közötti a maximum fokozaton, átlagos családi ház esetén. A normál fokozaton, amikor a ventilátor fordulatszáma 30-40%-kal kisebb, ez általában csak 80-100 Pa körüli érték.

Működés közben: a változó légszállítás problémái

Feltétlen szót kell ejteni arról is, hogy a légszállítás különböző külső tényezők hatására is, a lakó akaratól függyetlenül is változhat, és ez kisebb-nagyobb kényelmetlenségeket okoz. Mik ezek a külső tényezők?

• elpiszkolódott szűrők
• szélhatás
• intenzív kondenzvíz képződés a hőcserélőben
• jegesedés a hőcserélőben

Ezekre nyújt megoldást az állandó légszállítás funkció. Ehhez szükséges, hogy a hővisszanyerő gépbe épített szenzor folyamatosan figyelje a légszállítást, és ha szükséges, akkor a ventilátor fordulatszámának növelésével-csökkentésével automatikusan beavatkozzon, hogy mindig a kívánt levegő mennyiség áljon rendelkezésre.

... és mi van, ha nem?

Ha a hővisszanyerő a kelleténél kisebb, illetve a gép működés közben változtatja légszállítását (előző bekezdés), akkor ennek kellemetlen következményei vannak. Erről itt olvashat többet: hatásfok ,  zaj problémák