"Hőszigeteljünk, hogy a drága pénzen előállított meleg maradjon a szobában"
illetve
"Legyenek jó minőségű, tökéletesen záródó ablakaink, hogy a drága pénzen előállított meleg maradjon bent a szobában"
Helyes és energetikai szempontból támogatható gondolkozás! A szellőzés elhanyagolásával azonban csupán hőszigetelés és a jó ablak alkalmazásával számos probléma keletkezik (lásd lejjebb). Az épületben keletkező párát és rossz levegőt szabályozott módon ki kell vezetni.
Hőszigetelés? Igen! | Hővisszanyerés? Igen! |
Milyen problémákat generál a szellőzés elhanyagolása, a hőszigetelés és az ablakcsere után:
Probléma 1 : az épületet "légmentesen" lezárja
Az épület természetes úton nem szellőzik, mert az ablakok jól zárnak, a falazat pedig nem lélegzik. Lélegző falazat nincs, és nem volt soha. A különböző falazatoknak lehetnek eltérő páraáteresztő jellemzőik, de ennek semmi köze a légcseréhez. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a falazaton keresztül képes 150-250 m3/h egy családi házba bejutni?
Probléma 2: elindul a penészesedés
Az elégtelen szellőzés miatt a szobákban a pára felhalmozódik, és ha talál hideg felületet, akkor kicsapódik, azaz víz formájában jelenik meg. A vizes felületeken a penész elszaporodik, spórájával mérgezi a család egészségét és rombolja az épületszerkezetet.
Probléma 3: a lakásban egészségtelen lesz a levegő
Itt nem részletezzük, erről a témáról rengeteget olvashat "A lakás levegője" menüpontban.
Megoldás 1/2: csak elszívó rendszerek, ablakba épített légbevezetők
Félmegoldásként telepíthető elszívó ventilátor, ami egy vagy több vizes helyiségből a páradús levegőt elszívja, és a meleg párás levegőt utcára dobja. A friss levegő az ablakba vagy a falazatba épített légbevezetőkön léphet be a lakószobákba, majd a teljes épületet átjárva a ventilátor hajtja ki az elhasznált levegőt.
A csak elszívó rendszerek esetén igen komoly hőenergia kerül elpazarlásra, ugyanis az ilyen rendszerek az utcát fűtik a szobából elszívott meleg levegővel. A levegő hőtartalma pedig rekuperátor segítségével visszanyerhető!
Teljes megoldás: szellőztető rendszer rekuperátorral
A rekuperátor (hővisszanyerő) képes a meleg levegő hőtartalmát visszanyerni. Erről a rendszerről szól ez a teljes honlap, amit Ön éppen most olvas.
Hőszigetelés vagy hővisszanyerés?
Fel kell tenni tehát az alábbi kérdéseket:
- Mi értelme a vastag hőszigetelésnek, ha hővisszanyerés nélkül a meleg levegőt az utcára kell dobnom?
- Mi értelme a drága ablakoknak, ha azokat ki kell lyukasztani, hogy a friss levegő bejuthasson? (lsd ablakba épített légbeeresztők)
- Mi értelme a hőszigetelésnek, ha a falazatot ki kell lyukasztanom, hogy a friss levegő bejuthasson (lsd. falba építhető légbeeresztők)
A hőszigetelés szükséges, de nem elégséges megoldás. Hővisszanyerőt kell alkalmazni, amely azon kívül, hogy friss és egészséges levegőt biztosít, a drága hőenergiát sem dobja ki az ablakon.
Amint az átlagember is tisztában lesz a rekuperátor fontosságával, és elmondhatja:
"Rekuperátort is beépítünk, hogy a drága pénzen előáltott meleg (esetleg hideg) a szobában maradjon, emellett egészséges friss levegőnk is legyen a légmentesen lezárt épületben."
Mennyi levegőt kell szellőztetni?
Egy felnőtt frisslevegő szükséglete alváskor 20 m3/h, aktív állapotban 25-40 m3/h. A rekuperátor tehát a lakók számától függően legalább ennyi levegőt juttat az épületbe, ha a lakók otthon tartózkodnak. Fürdőszoba használatkor, mellákhelyiség használatakor, konyhai sütés-főzés esetén szükség lehet intenzívebb szellőztetésre, ezért akkora gépet kell választani, ami képes ennél több levegőt is szállítani.
A témáról itt talál részletes információkat: rekuperátor